Én bajom, minek nézem? Hihi. Visszanéztem a ma reggeli Mokkában elhangzott interjút Lendvai Ildikóval. Riporter Demcsák Zsuzsa volt. Hát, uramatyám, jézusmáriaszentjózsef:) Először csak néztem, a végén meg már röhögtem, amint Demcsák láthatóan majd’ összecsinálta magát, hogy valamiért neki kellett politikussal interjút készíteni, és fel sem tűnt neki, hogy Lendvai még meg sem válaszolta a kérdést, a riporter már szólna, jaj, de szólna, de nem lehet. Aztán alapból a Lendvai: mintha csak valami idegbeteg középiskolai avítt osztályfőnököt látnék, aki osztja a diákokat az osztályfőnöki órán. Persze azt is megérteném, ha felállt volna, hogy már bocsánat, de tegyetek már ide valaki értelmes embert, ráadásul reggel hét óra…Aztán, hogy a Demcsák a Szegedi Csanádot Szabó Csanádnak mondta, azon is kuncogtam, istenem, mi lehet ennek a nőnek a fejében…

Kurz und gut: a végtelenségig SIRALMAS, hogy ez megy a tévében, és ezért még sok pénzt is kapnak.

Aztán nem bírtam ki, lássuk a következő interjút, republicos Cipő vajon tényleg szívátültetésre készül-e? Itt már benn volt a stúdióban Azurák is, de Demcsákot már nem kellett félteni, ez az ő terepe: a semmitmondó pletyka, amit még az utcánkban is magasabb szinten művelnek egyszerű, hétköznapi emberek. Sikerült két mondat alatt eljutnia oda, hogy már ott tartott, hogy “figyi, akkor most ugye kicsi gondok vannak a házasságoddal?”. Na itt már nem röhögtem, hanem határozottan kurvaideges lettem, és csak csodálom, hogy ez a Cipő bírta ideggel. Igaza van a Tornóczky Anitának!:) “Ezt most akkor így hogy?”:)

De ha már televízió, nem hagyhatom ki örök kedvencemet, Veiszer Alindát, aki ma Babarczy Eszterrel beszélgetett a Zárórában, és hozta a színvonalat. Én csak azt szeretném kérdezni, de tényleg, hogy ez a vénkisasszony-szagú csajszi mikor fog kilépni az egyetemi vizsgái okozta traumájából, és mikor felejti el végre, hogy ez nem egy referátum, amin az ötöse múlik, hanem valami komolynak szánt beszélgetős műsor, ahol nem úgy kell felvinni a kérdőmondat végén a hangsúlyt, mint általános iskola második osztályban, amikor is a mondatfajtákat tanultuk. Szegény Babarczy meg, róla inkább nem is írok semmit, mert nem szeretném bántani, mert ő legalább nagyon okos.

Viszont holnap este is muszáj lesz néznem Alindát: a hajós Márton lesz a vendége. Hát nagyon-nagyon kíváncsi leszek, hogy mit fog kezdeni ezzel a sokat próbált gyerekkel.

This entry was posted on Donnerstag, Oktober 8th, 2009 at 00:06 and is filed under Emberek, Társadalom.