Egy köpésre tölünk van a Josefstädter Theater kellékes raktára, ahol is mabolhapiacot tartottak. Jelmezek, régi díszletek, színházi plakátok minden mennyiségben - volt meghirdetve 11-re az akció. 10:39-kor már nyitva voltak, A. idegesen rohant a bázis felé, mondván, mégkorábban kellett volna jönnünk. Tele volt várakozással, és én is kiváncsi voltam. A fotózásaihoz akart kellékeket, én pedig egy ócska, féloldalas rekamiét:)

Csalódás pur. Gyakorlatilag abból akartak pénzt csinálni, ami valóban már szemét-kategória. Semmi, de semmi jó nem volt, inkább felbaszva éreztem magam, hogy na nehogy már ezekért a vackokért akarjatok pénzt kérni.

Ezen felbuzdulva bementünk a 2. kerületbe a Taborstrasse-ra egy jelmezüzletbe. Ahogy Döndö mondaná, a szartól a repülöig minden volt, fetish cuccok, színházi kosztümök több korból is, viszonylag drágán. Nekem legjobban a parókák tetszettek, kb. öt darabot simán megvettem volna magamnak, de azok se voltak olcsók: 30 eurótól felfelé, ráadásul ócska minöségben. A végeredmény az lett, hogy A. vett fotózásaihoz egy ördög-hajráfot, két csíkos harisnyát és egy kalózosat, valamint egy könyök fölé érö fekete kesztyüt. Miután én ezeken felbasztam magam, és kivonultam egy cigire, felfedeztem egy üzletet, ahol gyors próba után vettem is egy lila ujjatlan cukimuki nöcis tunikafelsöt hozzá passzoló nyaklánccal, hogy legyen mint felvennem, mikor anyukámat 5-én mint kiváló pedagógust tüntetik ki.

This entry was posted on Donnerstag, Mai 28th, 2009 at 16:24 and is filed under Allgemein.