…valószínüleg a végtelenségig. E bejegyzésemben célom, hogy összerendezzem fejemben az általam olvasott-kilinkelt, valamint az olvasott-nem kilinkelt blogokat, ezzel is növelve talán csekély látogatottságomat. (Szabadjon ezen a ponton a széles köz elé tárnom Mészáros Laci barátom bölcsességét, ki szerint ellenállhatatlanná válik számunkra az, aki ellenállhatatlannak tart minket.) (Máris szétesett a koncepcióm, tekintve, hogy alkotni vagyunk, nem dicsérni. - Hoppá, ez kinek is a szlogenje?)

Minden nap olvasok blogokat (is). Kezdjük elöször az olvasott-kilinkelt kategóriával.

Argan - Képzelt beteg. Sajnos mostanában nem ír, de várom a reload-ot. Egyrészt nyertem egy somlóit töle, aminek azóta sem jártam utána, másrészt szeret(t)em rövid, tömör éleslátását, kritikai érzékét, humorát (!), és szenzibilitását. Meg a legós alakokat is:)

Fióka. Öt azért olvasom, mert jó értelemben olyan nekem, mintha a Szomszédokat nézném. Teljesen emberszagú és lassan bébiillatú, édes, öszinte, magyar valóságblog. Az anyuka nagyon szimpi, sok okosságot, egyszerüséget lehet töle tanulni és örülök a boldogságának nagyon.

Greta Garbo Svájcban. A nagyon hasonló sors, külföldi élet, durr-bele együttélés, a jó infók. Valójában kísértetiesen hasonló a sorsunk. Eléggé nöcis ráadásul, és ö sem ötvenkilós.

Khívától keletre. Nem rég tettem ki, nem mindennap nézem, de tériszonyom van a távoli tájaktól, és alig tudom befogni a bátorságukat, kalandvágyukat.

Kijegecesedik. Hm. Egyrészt finom, másrészt szókimondó, szeretem a városi képeket, a reggeli villamosélményeket, és az életképeit. És nagyon szeretem a német vonalat, német szavakat, valahogy kultúrblog. Szimpatikus, határozottan.

Nagyvárosi Dreamdancer. Ja, persze, a hasonlatai, meg lehet dühöngenem, mikor a vidékieket basztatja. Szintén szappanoperába hajló, pillanatképek, igazi napló, jó kaják, néha pikáns (egyre kevésbé, hehe). Keménykedés, machóskodás, amin mosolyognom kell.

Senki sem sziget. Mert olyan, mint egy újság. Legmaradandóbb élményem töle, a Vidor, without you. :) Most is röhögök:D Persze szuper éleslátás, nagy magyar valóság.

Tyttö Kardtánca. Tyttö a kedvencem! Mindenki elött viszi a pálmát. A rengeteg szó, az, hogy eklektikus, az, hogy esendö, az, hogy önálló, lírai, de pimasz is, szabadszájú, egyszóval, minden.

Zora aranyos, kedves, a szerelme csodás lehet, nagyon jó barátnö lehet. Szeretem, hogy vidéki, és szeret hazajárni, és élvezni a nyugit. Mindig nagyon drukkolok neki.

Zsuzsa psychéjéhez a fél életem kötödik. Ritkán ír, de nekem akkor azt jó olvasni, kultúrális egytálétel, mert tördelni nem szeret, csak írja, ami jön.

Text - Tyttö ajánlata (ami mindig telibe talál. Elképesztö, ahogy ír, irigykedem is rá. Állati.

Olvasom, de nincs kilinkelve: a neffencs, újfent ripacspipacs, hol szeretem, hol túl sok, szerintem keménykedik, és jó elöre tudja, épp, mit fog aznap postolni, úgy adja elö magát anyaként, mint Szörnyella de Frász, pedig szerintem nagyon is szuper anyuka lehet. Azt is szeretem, hogy szabadszájú, de jó lenne, ha sokkal többet mutatna magából.

Myreille - Nemrég arra jutottam, hogy mindenki olvassa öt, még azok is, akik valamilyen oknál fogva nem linkelik ki. Én ezennel ki fogom öt is linkelni. A nyügjeiröl nem ír, de annál inkább a szép, apró momentumjairól; úgy tünhet akár, hogy édes élete van (és biztos van is neki), de nem tudom a szemére vetni, hogy nem nyíg, nem depresszív. Egyszerüen kiegyensúlyozott, nem mesterkélt. És mindig vannak nála hasznos infók. És állítása szerint ö sem sovány, juhéj:) Mégis szeretik:)

Tyttötöl még kattingatni szoktam Becherpigre (jó fotók, és szeretem, amilyen eszelösen szerelmes, meg sokszor egysoros, meg nekem érthetetlen), Luciára, mert visz, ahogy ír, néha Nyehljudovra, csak a kusza háttérképét nem szeretem, a Jack-et, de töle félek.

Aztán van még az Abszinth. Abszinth most biztos szerelmes, mert valóban megváltozott a stílus. Eddig keménykedett, most meg berágott Tyttö-re, pedig valóban myreille-es, dehát, ha egyszer boldog? (?) Mi szégyen van abban? Faszért kell keménykedni mindig? Van még róla véleményem, de várakozó állásponton vagyok.

Ha pedig visszaolvasom, amit eddig írtam, csupa felületes faszság, dög unalmas, hát ez vagyok én, a boldogságosságban nem nagyon lehet jól posztolni, max. egyhangúan. Valójában linkcserét akarok, jó pagerank-ekkel.

This entry was posted on Samstag, November 24th, 2007 at 01:31 and is filed under Allgemein.