Most kéne
September 15th, 2007Azért nyinnyogó stílfűrész mellett elég nehéz meditálni, heló itthon. Reggel tízkor lefújtam az esti banzájt, amin születésnapomat ültük volna meg. Először is anyámat kérdezem, mit süssek, vagy mi legyen? Baszik válaszolni. Aztán látom, a gázon valami krémmassza van, a pulton réteslap. Kérdezem, ez mi? Baszik válaszolni? Mi a faszom van már, nem válaszolsz? Nincs kedvem. Közben úgy vágja a hagymát, mintha valami ellenséget darabolna épp fel. Aztán nézem, nem a hagymától sír, hanem igaziból. Most miért sírsz, mi a bajod? SEMMI, ne kérdezzél!!! NA de mégis, mi a bajod velem? Mondom, semmi, hagyjál!!! Tiszta ideg, és csak úgy dől felém a megkövesedett harag. A faszomba - gondolom, és lemegyek, megkeresem apámat, hátha ő tud valamit. Végigjárom ezt az egész szájbabaszott labirintusos házat, kimegyek az udvarra, utcára, sehol senki. Megint feljövök. Addigra apám jön velem szemben, látom, őt is szétbassza az ideg. - Na megyünk bevásárolni? - kérdezem, de csak megy és majdnem fellök a folyosón. Utána megyek a fürdőszobába. Mi a fasz van? Én nem tudom, kérdezd az anyádat! Megyünk vásárolni, vagy mi van, lesz most halászléfőzés? Megyek anyámhoz a konyhába. Na most mi legyen? Legyen hal? Nekem mindegy. Jaaaa, a kurva anyátokat! - gondolom, és visszamegyek apámhoz. Nem lesz akkor hal, ezennel lefújom az egészet - jelentem ki és cseppet sem érzem magam rosszul, így ennek semmi értelme. Apám ki a konyhába, én utána. Most hirtelen mi a picsa bajotok lett? - kérdezem. Erre apám: - Kérdezd anyádat, hogy mi a baja már megint! Hogy nem lehet ebben a házban egy napig nyugodtan lenni! Nyugodtan?! És ezt te mered mondani?! - anyám kezd visítani, én meg ott hagyom őket. Reménytelen mindkettő, komolyan.
Most itt vagyok fenn a szobámban, banzáj elmarad, mert előre hoztátok, köszi, szarom le, legalább megint egy jót tanultam általatok. Most kéne abbahagyni, elfutni, elrohanni. Befeküdnék az ágyba, de a stílfűrész úgy vinnyog, hogy mindjárt a szomszéd fejére baszom a monitort. De ha jól meggondolom: semmi bajom, semmi rosszkedv, halvány csalódás, fellegek, 23 fok, mert megérdemled.

