Tegnap délután volt idén először őszszaga mindennek. És már este nyolckor sötét van.

Azt úgy szeretem, mikor este kilenckor kitalálom, hogy mégiscsak kell nekem ide a lányos szobámba egy tévé, és öcsém és apám együtt kezdenek el szerelni, és zsinór, antenna, és mindkettő annyira műszaki, engem meg beletesznek ilyen teljesen béna életképtelen-ügyetlen szerepbe, de nem bánom, mert épp múltkor gondolkodtam el azon, hogy néha olyan jó a Nagyok (apámanyám) oltalmában kialudni magamból a nyűgösséget, felnőtteskedést, az egész mindent, ami épp megy bennem.

This entry was posted on Montag, August 31st, 2009 at 10:51 and is filed under Apa, Lélek, Természet.