Krakkó és Tátra
September 1st, 2008…. és egy kis ingyenreklám.
Épp mesélem Tyttö-nek, hogy micsoda jó ez az Orangeways, mennek sok helyre, megfizethető áron, uccu neki. Menjetek például Krakkóba! Az orangeways-szel Bp-Krakkó oda-vissza ca. 8500 forint.
Egyrészt átutaztok a Magas-Tátrán. Attól a ténytől eltekintve, hogy a Magas-Tátra a szívem csücske, a lelkem otthona, a Tátra mormotafütty, áttetsző tengerszemek, pedánsan rendben tartott túristautak, semmi elkommercializálódás (azaz nincs minden száz méteren vattacukor- és bóvliárus). Egyszerűen a Magas-Tátra megtartotta a maga becsületét. Csorogj végig a szinte egymásba érő tátrai üdülőfalvakon - Strba, Stary Smokovec, Lomnic, Tatranska Kotlina (direkt írom szlovákul, mert én így szeretem) - az út mentén múlt századi fadíszítésű szállók, fürdőhotelek. Semmi giccs, tisztaság, makulátlan pihenőpadok és szemetesek, és a sétálók közt meglesheted azt a földöntúli boldogságot, illetve ürességet, ami a hegyről leért hegymászók-kirándulók arcáról sugárzik. Nem folytatom:)
Tehát Krakkó. Krakkó egy borostyánkő. És nem azért, mert a főtéren, a boltíves piacon rengeteget lehet kapni, nem. Krakkóban tobzódik a történelem. Minden utcasarkon egy templom, és hiába nincsenek felújítva, pusztulásukban is bájolók. Kerítések, szinte irreális mennyiségű szoborral. De vissza, a főtérre. Körös-körül kiülős helyek. Leülsz ide, és ha akarsz, kávézol, sörözöl, vagy internetezel (free wifi-zóna), de a legjobb, ha a bámészkodókat figyeled. A főtérről nyíló szűk utcácskákban rengeteg, igen különleges étterem vár, megfizethető áron. Elsétálhatsz a várhoz, aztán vissza, mert a főtér, az rabul ejt. Hidak, víz, parkok, perecárusok, semmi durvaság, hanem valami békebeli Gemütlichkeit. De nem úgy, hogy Krakkó egy alvó, öreges város, mert itt rengeteg a fiatal turista, az egyetemista.
Krakkóban lejárhatod a lábad, és csak a fáradtság szab majd határt annak, hogy “még, még, még!”.