Ma tizenegytől ismét nyüzsgött a ház: itt volt mindenki, főzte apa a halat, beszélgettünk egészen délután négyig a teraszon, keresztanyám a hintaágyban szundított, a szupercsajok (öcsém barátnője és unokahúgom) napoztak, és minden teljesen kerek-egész volt.

Most ünnepeltük a születésnapomat: és valami olyan csodálatos kőből faragott, cirkalmas, barokkos, ősi leletnek is beillő, vidám arcú békegalambot, és egy a keresztanyám szaporította extra kaktuszféleséget kaptam, hogy folyamatosan az elvarázsolódottság állapotában voltam. Imádom a családomat!

This entry was posted on Sonntag, September 20th, 2009 at 22:45 and is filed under Anya, Apa, Család, Gyökerek.