Anya megkapta Müller új könyvét, a Gondviselést. Tegnap éjjel elkezdtem olvasni, mert nagyon nem jött álom a szememre. Hát…Sajnos azt kell mondanom, hogy még harminc oldal után is - unalmas.

Mélyen tisztelem, szeretem Müllert, azért, aki, és azért, amiért sok-sok embert hozzá segített/elindított/továbblendített műveivel, előadásaival a spirituális útkeresésen. Viszont ez a könyv már önismétlés, és ahogyan az elején írja, miszerint öreg már, és nem szeret írni, jobban szeretné, ha már valami csoda módján tudása esszenciáját direkt át tudná ültetni másokba, érezhető is minden sorban. Meglátjuk.

(Azt hiszem, őt is bedarálta az Ipar; minden évben új könyv, mókuskerék. Igazságot nem lehet termelni.)

This entry was posted on Samstag, Dezember 26th, 2009 at 11:16 and is filed under Irodalom.